I. Bakonyi Betyárnapok Beszámoló

1999. július 17-től augusztus 14-ig | Bakonybél, Csesznek, Bakonynána, Zirc és Csetény


A bakonyi betyárnapok sikere

Vállalkozók a Bakonyért Egyesület december 15-én Zircen megtartott első bakonyi idegenfogalmi konferencián ismertette először a bakonyi betyárnapokról szóló ötletét. Az itt megfogalmazottak alapján Bakonybél, Csesznek, Bakonynána, Zirc és Csetény önkormányzatai vállalták fel anyagi és erkölcsi szempontból is, hogy a térség idegenfogalmáért tenni akaró polgárokkal együtt megszervezik a bakonyi betyárnapokat 1999. július 17-től augusztus 14-ig ezen az öt településen.

Öt egymást követő szombaton öt településre térnek vissza a bakonyi betyárok. A programoknak van egy egységes, központi része, amely mindenhol ugyanaz - lovas- és íjászbemutató, betyárműsor, színdarab, játszóház, sportrendezvények -, ugyanakkor helyi fellépők, műsorrészek, a falura, városra jellemző sajátosságok is megjelennek.

A rendezvénysorozatot a Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság, a Nemzeti Kulturális Alap, a megyei közgyűlés és a települések önkormányzatai támogatták, a szervezésben a zirci Tourinform-iroda, a lebonyolításban a Megyei Közművelődési Intézet vett részt.

A bakonybéli betyárnap - amelyet egybekötöttek a falunappal - szombat délelőtt focival, lovas- és íjászprogramokkal kezdődött. A rendezvényt délután Kuti Ferenc polgármester és Talabér Márta, a megyei közgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az alelnök a bakonybéli közösség erejét, összetartását hangsúlyozta. A megnyitót követően a litéri Zöldág néptáncegyüttes és barátai (a Kurázsi táncegyüttes tagjai, népi iparművészek és kézművesek) a Bakonyi pásztorélet és betyárvilág című műsort adták elő, amelyben felidézték Sobri Jóska, Savanyú Jóska, Milfait Ferenc, a Patkó testvérek és Oroszlán Pali alakját. Az Ertl Pálné és Pintér Katalin által koreografált játékba a közönséget is bevonták, a tulokkészítő, kosárfonó, szűrszabó, bőrdíszműves mesterségeket mutatták be. Hogyor József erre az alkalomra írta Határ csárda című színdarabját, amelyet zirci színjátszók jelenítettek meg dr. Tóthné Wenczel Zsuzsanna vezetésével.

A programot fafűrészelő és rönkhajító verseny, a Betli duó, Solymos Tóni, a Pápai Musical Stúdió, a zirci kötélugrók műsora színesítette. Az idén is volt gulyás-, vadpörkölt- és halászléfőzés, tűzijáték és utcabál késő estig.

Második helyszínén, Cseszneken is sikeresen rendezték meg a bakonyi betyárnapokat. Többségében voltak természetesen a hazai érdeklődők, de örvendetes módon a látogatók közül legalább minden harmadik külföldi turista volt. Sajnos Bakonybéllel ellentétben Cseszneken a helyiek nem érezték sajátjuknak a rendezvényt, közülük kevesen látogattak ki a krosszpályára.

Pedig láthatták volna Zirc környéki lovasok bemutatóját vagy a nemesvámosi csárdából érkezett betyárok műsorát. Aki kedvet kapott a lovak látványától, kipróbálhatta, milyen érzés a nyeregben ülni. A rendezvényre ellátogatok a délelőtt folyamán megismerkedhettek az íjászat alapjaival is.

Kora délután Szalai Ferenc polgármester szavai után Horváth László, Zirc város képviselő-testülete gazdasági bizottságának elnöke, a Veszprém Megyei Közgyűlés idegenforgalmi bizottságának tagja nyitotta meg hivatalosan is a bakonyi betyárnapok cseszneki programját. Ezután a közönség jó hangulat mellett élvezhette a helyi Ihaj-csuhaj néptánccsoport fellépését, azt követően pedig a Veszprém táncegyüttes produkcióját. A jelen lévők láthatták Magyar Zsolt erőművész bemutatóját is, közben ők is próbára tehették erejüket. Nagy sikere volt a Lúdas Matyi című bábelőadásnak. A folklórprogramokat a dr. Tóthné Wenczel Zsuzsanna által vezetett amatőr színjátszó csoport Határcsárda című rövid színjátéka zárta. Az est hátralévő részében a Cuha-Delta Bluesbreakers koncertjének tapsolhatott a közönség, akik ezúttal Bakonyi Betyárock néven léptek fel.

A nánaiaknak július havában kijutott a jóból, 25-én volt a hagyományos Anna-napi búcsú, a következő héten pedig már az első ízben megrendezett bakonyi betyárnapok előkészületein szorgoskodtak a szervezők

Reggel nyolc órakor zenés ébresztő keretén belül Csincsi Ferenc vezetésével a balatonfüredi fúvós és mazsorettcsoport vonult végig a falu főutcáján. Ezzel egy időben hőlégballonutazáson vettek részt a gyerekek. Az iskolában kilenc órától tizenkét óráig rajzkiállítást nézhettek meg a látogatók, amelyet a Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége, valamint az öt önkormányzat által gyermekek részére meghirdetett pályázatra beérkezett alkotásokból állítottak össze. A művelődési házban kilenc órától tizenhat óráig hüllő- és trófeakiállítás volt. A falumúzeum tizennyolc óráig fogadta a látogatókat, akik érkeztek is szép számmal.

A sportpályán tíz órától lovasbemutató részeként betyártámadást, huszárkarusszelt, ügyességi versenyeket láthatott a közönség. A zirci és Zirc környéki lelkes lovasok Honyecz Zoltán szakmai vezetése mellett mintegy két hónapja minden második héten találkoztak a zirci Három-hegyen, ahol együtt tréningeztek, gyakoroltak. Ennek a lelkes munkának eredményeként Bakonybél és Csesznek után Bakonynánán is bizonyították azt, amit célul tűztek ki maguknak, hogy élnek még a magyar lovas hagyományok a Bakonyban. A látványos és színvonalas bemutató után bárki kipróbálhatta milyen az élet, ha valaki már nyeregben érezheti magát. A fiatalok közül sokan éltek is ezzel a lehetőséggel. Az íjászbemutató szintén értékes részét képezte a programoknak. Ezt követően a legkülönfélébb sportversenyeken tehették próbára ügyességüket a gyerekek. Délben a sportpályára kitelepült helyi vendéglátósok ízletes gulyáslevessel és vadpörkölttel várták a vendégeket. A finom falatokat ízlés szerint ki-ki sörrel, üdítővel vagy éppen nagyfröccsel öblíthette le.

Ebéd után Kropf Miklós, Bakonynána polgármestere tartotta meg az ünnepélyes megnyitót, melyet Nagy Katalin tanárnő fordított németre, részben a község nemzetiségi hagyományait, az ősök anyanyelvét ápolva ezáltal, részben pedig a szép számmal jelen lévő külföldi vendég tájékoztatásáért. A megnyitót követte a nánai általános iskolások műsora, melynek keretében színjátékot mutattak be, majd a néptánccsoport produkciója következett. A Maszk Bábszínpad előadása ugyancsak sikeres volt. Magyar Zsolt erőművész, a visegrádi palotajátékok győztese, magyar bajnok, a nánaiak előtt is bizonyította kivételes adottságait. A továbbiakban a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet szervezésében, Bakonyi betyárjátékok címmel érdekes és látványos népi játékokat mutattak be, és a fiatal nézőknek is igyekeztek megtanítani néhányat. A szápári citerazenekar és a szápári pávakör előadása nagy tetszést aratott. A Nánán állandó vendégnek számító és mindig szívesen látott bakonyoszlopi asszonykórus műsora csak fokozta a jó hangulatot.

A nap üde színfoltját jelentette a Tóthné Wenczel Zsuzsanna irányítása mellett dolgozó amatőr színészek fellépése. Ók Hogyor József bakonybéli író Határcsárda című színművét adták elő, melyet az író külön a bakonyi betyárnapokra, ingyenes felajánlásként írt meg. Az előadás - amely után a szerző dedikálta Betyárszerelem című könyvét – megismertette az egykori betyárcsárdák különlegességét, és bőkezűen bánt a humorral is. Az egész napos kézműves kirakodóvásár szintén sok érdekességet tartogatott. Este hét óra után került sor a rajzpályázat eredményhirdetésére, ahol négy korcsoportban vehették át művükért a jutalmat az ifjú pályázók a falu polgármesterétől. Korcsoportonként első helyezést ért el: Vaskó Brigitta első osztályos, Prém Máté második osztályos, Horváth Ágnes ötödik osztályos, Szelthoffer Ramóna hatodik osztályos tanuló.

A világot járt és méltán népszerű Bakony néptáncegyüttes hosszabb turné után Bakonynánán is bizonyította, hogy nem véletlenül érdemelte ki hírnevét. Színvonalas produkciójukkal nagy sikert arattak. Műsoruk után következett a tombolasorsolás, ahol sok értékes nyeremény talált gazdára.

Este nyolc órától Geri Betli Gábor foglalta el segítőivel a színpadot és adta elő közismert örökzöld slágereit, valamint új dalait, minden korosztály körében osztatlan sikert aratva. Az össznépi mulatást és táncot csupán a technika ördöge – a periodikusan jelentkező feszültségingadozás - szakította félbe kezdetben néhányszor. A tíz órakor kezdődő színpompás tűzijáték azonban mindezt feledtette a nézőkkel és az előadókkal egyaránt, hiszen közel tíz percen át gyönyörű látványban volt része a végig kitartó, kitűnő hangulatban lévő népes közönségnek. Ezt az üdítő élményt csak fokozta a Betliék által tovább folytatott és hajnalig tartó kitűnő mulatós zene, tánc és vigadalom.

A következő szombaton Zirc veszi át, majd adja tovább Cseténynek a jelképes stafétabotot. Drukkolunk nekik, hiszen sikerük valamennyiünk sikere lesz. Annyi mindenesetre már az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy valóra vált az ötletadók, a szervezők és a lebonyolítók talán legfőbb célkitűzése: a bakonyi betyárnapok sikeres megrendezésével elnyerték az ide látogatók tetszését és elégedettségét, bizton számíthatunk későbbi, nemcsak a betyárnapokra való visszatérésükre, ezáltal jó hírnevünk öregbítésére. Az összefogás, a szerkezetében egységes arculatú, de ugyanakkor településenként mégis különböző kulturális, hagyományőrző megjelenés, az öt településen végig vonuló betyárprodukciók valóban segíthetik ismertebbé tenni szűkebb hazánk, a Bakony nevezetességeit, értékeit.

Soha rosszabb folytatást egy esztendő múlva!

Nagy Zsolt, Fürst Gábor


Zircre érkeztek a betyárok

Augusztus elején a Bakonyi betyárnapok rendezvénysorozat zirci állomásához érkezett. Gulyás György vállalkozó (a Bakonyi betyárnapok egyik meg- álmodója) nyitotta meg a művelődési központban azt a kiállítást, melyen a zirci és Zirc környéki képzőművészek munkáit nézhette meg a közönség. A kiállítók: Bér Júlia, Opra Szabó István, Póda Károly, Réder Győző, Ring Júlia, Somogyi Zsuzsanna, Sümegi Elemér, Szajkó István és Szeifert György. Az alkotások augusztus 23-ig voltak láthatók.

Hatodikán úgy tűnt, hogy egy hirtelen jött zápor elmossa a betyárnap megnyitóját, de amikor dr. Varga Tibor a színpadra lépett, már napfény csillogott a pocsolyák vizén.

A polgármester megnyitójában beszélt arról, hogy a Bakony világa nemcsak mondákat ihletett, hanem az irodalom nagyjai is felidézték műveikben. A betyárok népszerűsége a magyarság függetlenség iránti vágyát fejezte ki.

Ezután a rajzpályázat résztvevőit jutalmazták, akiknek munkái a művelődési központban megtekinthetők voltak. - Végül a főzőversenyt kellene megnyitnom - mondta a polgármester -, de van, aki már majdnem készen van, mások meg még csak a tűzrakásnál tartanak. - A vadételfőző versenyre 34 csapat nevezett be, melyhez az önkormányzat 150 kg vadhúst osztott szét.

Hetedikén a fúvósok megnyitója után íjászbemutató következett, majd a lovasok vettek birtokukba a sportpályát. Betyárok és betyár hölgyek bizonyították, hogy nyeregbe termett nép a magyar.

Délután a gyerekek a ligetben találhattak maguknak elfoglaltságot a Zabhegyezők játszóháza jóvoltából. Akinek kedve volt, agyagozhatott is Punkné Opra Szabó Mária segítségével. Közben a színpadon egymást váltották a műsorok. Volt ugróköteles bemutató, bábelőadás, betyárszínjáték, felléptek kórusok, tánccsoportok, a litériek régi gyerekjátékokat mutattak be, bevonva a zirci gyerekeket is.

Ellentétben a Napló egyik újságírójának a feltételezésével, nem lehetett „amerikai lufit" kapni, ellenben volt mézeskalács, fonott kosár, fajátékok és még más népi mesterség képviselői kínálgatták portékáikat. A zirci betyárnapi rendezvényeket nemcsak cső nyitotta, eső is zárta be. Impozáns látvány volt az esti tűzijáték színei közé vegyülő villámok fénye.

Balta Éva


Személyes(kedő) vallomások a betyárkodásról

Magam sem vagyok híve - Üveges Sándor újságíró, volt népművelő kollégámmal egyetértve - a magyarkodó, ízetlen, népieskedő „gulasch-bőgatya-ostorpattogtató" módinak, de a helyi hagyományokra építő, azt felelevenítő s ezáltal erősítő-megtartó értékeknek igen. Önteltség nélkül magamról: elutasítom, kizárom a bóvlit, ez az elv vezetett huszonhat éves népművelői pályámon és nyújtott eligazítást mindig szakmai munkámhoz.

Napjainkban felerősödtek a betyárromantikáról polemizáló viták. Késztetést érzek megszólalni, mert itt van nekünk a négy bakonyi faluban és a Zircen szervezett Bakonyi betyárnapok rendezvénysorozat. Elmondhatom: nagy sikerrel zajlott. Mi is volt a siker titka? Azé a sikeré, amit a kívülállók nem tapasztalhattak meg, mert nem vettek részt az előkészítésben, mert nem jöttek el a programokra, csak kívülről, távolról szemlélve, „fintorogva", betyárromantikát kiáltva eleve elutasítják. A Vállalkozók a Bakonyért Egyesület által kezdeményezett tavaly decemberi, a térség I. idegenforgalmi konferenciáján fogalmazódott meg a program ötlete. Zircen és környékén nincs és nem is lehet számolni jelentős iparral, itt adott a táj szépsége, a műemlékek vonzása, a falusi vendégszeretet. Az ezekben rejlő lehetőségeket kell kihasználni, az idegenforgalomra kell építeni és ebből tőkét kovácsolni. Programokat szervezni, ide csalogatni, majd itt marasztalni a vendégeket, megállítani az átutazókat. Azokat, akik még Zirc látnivalóira is csupán egy-két órát szántak s a bakonyi aprófalvak hangulatát meg sem érezték, mert el sem jutottak, mert nem volt miért oda látogatni. Most volt apropó, miért baj ez? Programok, melyek elsősorban a helyi értékek felmutatásának lehetősége voltak. Íme: helyi népdalkörök, citerások, fúvósok, színjátszók, néptáncosok műsora, kézművesek bemutatkozása vagy rég elfelejtett, nem játszott bakonyi gyermekjátékok felelevenítése a résztvevők bevonásával, helyi profi és amatőr művészek tárlata, gyermekrajzpályázat.

Sietek mindenkit megnyugtatni: nem volt felesleges fokoslengetés, ostorpattogtatás, bőgatyás sztárparádé, de volt közös összefogáson alapuló, önkéntes-önzetlen segítők közreműködésével létrejött, a helyi értékeket felmutató, átörökítő színvonalas rendezvénysorozat.

Számomra volt néhány megkapó pillanat, ami biztatást adott és ad a továbbiakban. Reggel a lovaskocsisok közreműködése a zenésébresztőnél, azoké az embereké, akik hétközben lovaikkal fuvaroznak. Szenzációs dolog volt a napokban hivatalosan is megalakult Zirci Lovasklub produkciója. Önfeledten, maguk is élvezve mutatták meg, amire pár hónapja szabadidejükben készültek a Három-hegyen, s talán egy profi szemével voltak még kívánnivalók: de nem óriási dolog-e, amit az a több mint húsz hobbi-lovas felvállalt? Vagy az íjászok bemutatója. S a bakonyi gasztronómiai látványkonyha, a kóstoló, a bakonyi ételek: a tócsi, a nyögvenyelő, a kemencében sült fokhagymás lángos, a tejfölös rakott káposzta és lehetne még sorolni. Vagy a vaddisznópörköltet Tunyogmódra főző csapat vallomása: ételüket azért nevezték el tunyoginak, mert baráti társaságuk minden évben Olaszfalu határában - a Tunyogon - ezt főzi, s énekelnek Békefi Antal bakonyi népdalgyűjteményeiből. Nekem is elénekelték a dalt Tunyogról és daloltak kedves tanáruk emlékére egész este, a tűz hamvadtáig. Vagy egy kis faluból érkezett gyermekrajznak e címet adta rajzolója: Amikor vendég érkezik a házhoz, friss, meleg tejjel kínáljuk. Kicsit tovább gondolva nem ez a falusi turizmus alapelve? Vagy annak a néhány lelkes fiatal amatőr színjátszónak a játéka - akik a bakonybéli Hogyor József erre az alkalomra írt színművét mutatták be - meghökkentő, szinte csoda volt számomra.

Ugye, elhiszik talán már a „kívülmaradók" is, ez nem túljátszott betyárromantika. Ha a műsort - változatlanul hagyva az összeállítást - úgynevezett összművészeti fesztiválként hirdettük volna meg, mondjuk, a polgármesteri hivatal nagytermében, nem sokat tévedek, ha foghíjas széksorokra tippelek. (Ezt is szakmai munkám tapasztalata mondatja velem.) Igaz, akkor a „fintorgó kritikusok" elismerően bólintottak volna. Hogy melyik nagyobb elismerés? Számomra ez: Zircen és környékén több ezer ember jól, tartalmasai:, kulturált körülmények között szórakozott öt hétvégén. Helyiek, ide látogatók, átutazók, akik jövőre talán már tudatosan eljönnek, magyarok, külföldiek egyaránt. Miért akkora bűn hát a szórakoztatás felvállalása, ha az igényes? Még ha betyárnapoknak nevezzük is, hiszen ezzel nem hazudunk, nem másítjuk meg a múltat, nem keltünk hamis betyárillúziót.

Megsűrűsödött a levegő, amikor táncosaink a Tilinkó zenéjére forogtak - nem bemutató jelleggel, hanem „csak" táncoltak, a maguk örömére, de az emberek köréjük álltak és elcsendesedve gyönyörködtek, majd felcsendült a taps.

Ezekért a szép, emlékezetes pillanatokért szép a mi munkánk és érdemes volt dolgozni. Én vállaltam, vállalom továbbra is - ha a program hasonló szellemben folytatódik - s jövőre is a nevemet adom hozzá:

Müller Anikó


Élményteli kirándulás

Tisztelt Szerkesztőség!

Elragadtatásunkról és őszinte örömünkről szeretnénk beszámolni önöknek.

Augusztus elsőhetében érkeztünk Zircre, egyhetes bakonyi nyaralásra, mindenféle előzetes szervezés, szállásfoglalás nélkül.

Már Zirccel való első kapcsolatunk is kellemesen indult. A Tourinform helyi képviselője, Nagy Zsolt, egy rendkívül kedves és készséges fiatalember tájékoztatott bennünket a helyi szálláslehetőségekről, nevezetességekről és programokról. Remekül szerkesztett programfüzetekkel, térképpel látott el bennünket Zircről és a Bakonyról. Ekkor hívta fel figyelmünket a hétvégi, augusztus 6-7-i Bakonyi betyárnapokra. Amikor segítségét megköszöntük „Csak a munkámat végzem!" volt a válasz. Bárcsak mindenütt ilyen segítőkész emberekkel lehetne találkozni az országban, mint ezen a vidéken.

A kellemes kezdés után a folytatás is nagy élmény volt. A legeldugottabb bakonyi faluban is kedvességgel, őszinteséggel találkoztunk: idegen emberek hívtak be házukba, lovas kocsit stoppoltunk a bakonyi erdőben, múzeum kulcsát bízták ránk Bakonynánán stb. Mindenki segítőkész volt, nyugodt, türelmes.

Az egész heti fárasztó túrázás után kellemes hétvégi meglepetés volt a péntek-szombati zirci program.

Péntek délután a vadpörköltfőző versennyel kezdődött a rendezvény, ahol számunkra idegen, de nagyon kedves emberek kínálgatták főztjüket, a kíváncsi közönség pedig kedvére kóstolgathatta a finom falatokat minden ellenszolgáltatás nélkül. Olyan volt az egész, mint egy nagy vendégség. Utána fantasztikus néptánc-bemutatón és táncházban szórakozhatott a közönség késő éjszakáig.

Másnap íjászverseny, remek lovasprogram, majd a néptáncegyüttesek bemutatója, mazsorettek felvonulása, betyáravatás, báb- és színielőadás, kirakodóvásár színesítette a programot.

Közben a sátorban a zirci iskola pedagógusainak közreműködésével a bakonyi finomságokat ízlelhették meg a kíváncsiskodók, és mindezért csak dicsérő szóval lehetett fizetni.

Ezen a héten csupa kedves, barátságos, segítőkész emberrel ismerkedtünk meg, új barátságokat kötöttünk és nagyon jól éreztük magunkat Zircen és környékén. Jó volt tudni, hogy még léteznek ilyen önzetlen emberek az országban. Szerelmesek lettünk a Bakonyba, Zircbe. Annyira jól éreztük magunkat, hogy jövőre ismét itt leszünk a rendezvényeken és ezt barátainknak is ajánlani fogjuk.

Csak gratulálni tudunk ahhoz az összefogáshoz, szervező munkához, amivel végig csinálták a zirciek a több száz vagy ezer embert megmozgató rendezvénysorozatot. Nem volt hiány ötletekben, sokszínűségben. Véleményünk szerint hasonló hozzáállással és programokkal lehet megnyerni a kispénzű hazai turistákat, de a gazdagabb külföldi utazókat is.

Köszönet a sok-sok szép élményért. További sikeres rendezvényeket és hasonló tapasztalatot kívánunk utazótársainknak, akik nyilván nem fognak csalódni ebben a vidékben és lakóiban, ha mindezt kipróbálják.

Fekete István és neje (Budapest)